Adókedvezmények magánszemélyeknek: hogyan csökkentsd a személyi jövedelemadót
A cikk tartalma
A személyi jövedelemadó sokáig olyan tételnek tűnik, amit egyszerűen levonnak a fizetésből, és nincs mit tenni ellene. Pedig a magyar adórendszer több olyan kedvezményt is kínál, amellyel egy magánszemély egészen jelentős összeget tarthat meg évente, teljesen legálisan. A gond általában nem az, hogy nem járnának ezek a kedvezmények, hanem hogy sokan nem is tudnak róluk, vagy nem érvényesítik őket időben. Érdemes tehát végigvenni, milyen jogcímeken csökkenthető a fizetendő adó, kinek melyik éri meg, és hogyan lehet ezeket a gyakorlatban igénybe venni anélkül, hogy az ember belevesznék a paragrafusokba.
Mit jelent az adókedvezmény és miért nem mindegy, hogy élsz-e vele
Az adókedvezmény lényege, hogy a törvény bizonyos élethelyzetekben visszaad valamennyit abból az adóból, amit egyébként a jövedelmed után fizetnél. Fontos különbséget tenni két fogalom között. A jövedelemkedvezmény vagy adóalap-kedvezmény azt csökkenti, ami után egyáltalán számolják az adót: minél kisebb az adóalap, annál kevesebb a fizetendő adó. Az adójóváírás vagy adó-visszatérítés ezzel szemben már a kiszámolt adóból ad vissza, jellemzően egy befizetésed arányában. A kettő máshogy működik, de a végeredmény ugyanaz: több pénz marad nálad.
A magyar szabályozásban a személyi jövedelemadó egykulcsos, vagyis a jövedelem meghatározott százalékát vonják le. Ez elsőre azt sugallja, hogy nincs mozgástér, hiszen mindenki ugyanazzal a kulccsal számol. A valóság azonban az, hogy a kulcs a kedvezmények után megmaradó adóalapra vonatkozik, és épp itt nyílik tér a spórolásra. Ha valaki jogosult egy vagy több kedvezményre, akkor az adóalapja csökken, és a végén ténylegesen kevesebbet fizet, vagy éppen visszakap egy összeget a bevallás után.
A legnagyobb hiba, amit el lehet követni, az a passzivitás. Sok kedvezmény nem jár automatikusan: nyilatkozni kell róla, vagy a bevallásban kell feltüntetni. Aki nem tesz semmit, az adott esetben év végén jön rá, hogy elmaradt tőle egy komoly összeg. Ezért érdemes minden év elején átgondolni, hogy az adott élethelyzetben melyik jogcím vonatkozik rád, és időben megtenni a szükséges lépéseket. A konkrét összeghatárok és mértékek évről évre változhatnak, ezért egy adott évre vonatkozó pontos számokat mindig a NAV hivatalos tájékoztatójában érdemes ellenőrizni, ez a cikk a logikát és a jogcímeket mutatja be.
Családi adókedvezmény: a legtöbb család legnagyobb tétele
A gyermeket nevelő családok számára a családi kedvezmény az egyik legjelentősebb lehetőség az adó csökkentésére. A rendszer alapelve egyszerű: minél több eltartott gyermek van a családban, annál nagyobb az az összeg, amivel az adóalap csökkenthető. Egy gyermek után egy alapmérték jár, két gyermeknél ez gyermekenként magasabb, három vagy több gyermeknél pedig még jelentősebben megnő a fejenkénti kedvezmény. A logika az, hogy a több gyermeket nevelő családokat a rendszer arányosan erősebben támogassa.
A kedvezmény egyik nagy előnye, hogy megosztható. Ha az egyik szülő jövedelme önmagában nem elég ahhoz, hogy a teljes kedvezményt kihasználja, akkor a másik szülővel közösen érvényesíthetik, így nem vész el belőle semmi. Ez különösen fontos akkor, ha az egyik fél alacsonyabb keresetű, gyesen van, vagy éppen vállalkozóként ingadozó a jövedelme. A közös érvényesítéshez a szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy melyikük mekkora részt vesz igénybe, és erre az adóelőleg-nyilatkozat ad lehetőséget már az év közbeni bérszámfejtésnél.
Érdemes tudni, hogy a családi kedvezmény nem csak a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Ha a kedvezmény összege meghaladja a fizetendő adót, a fennmaradó rész a járulékokból is levonható meghatározott sorrendben, ez a családi járulékkedvezmény. Ennek köszönhetően a kisebb keresetű, de több gyermeket nevelő családok is teljes egészében ki tudják használni a nekik járó összeget. A gyakorlati teendő itt is a nyilatkozat: aki év közben jelzi a munkáltatójánál, hogy jár neki a kedvezmény, annak már a havi bérében megjelenik a különbség, nem kell év végéig várnia rá. Az így megmaradó összeget érdemes tudatosan beépíteni a havi családi költségvetésbe, hogy valóban a család céljait szolgálja, ne olvadjon el észrevétlenül.
Fiataloknak: a 25 év alatti kedvezmény és az első házasok kedvezménye
A pályakezdő fiatalok külön kedvezményt kaphatnak: a 25 év alatti fiatalok bizonyos jövedelemhatárig mentesülnek a személyi jövedelemadó alól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki még nem töltötte be a felső korhatárt, annak a munkabéréből egy jelentős rész után egyáltalán nem vonnak személyi jövedelemadót, egészen a meghatározott plafonig. Ez a plafon jellemzően a nemzetgazdasági átlagkereséshez van kötve, így évről évre igazodik a bérszínvonalhoz. Egy frissen munkába álló fiatalnak ez havi szinten is érezhető többletet jelenthet a nettó fizetésében.
A kedvezmény többnyire automatikusan érvényesül a bérszámfejtésnél, mert a munkáltató ismeri a dolgozó életkorát. Ennek ellenére érdemes odafigyelni rá, különösen a korhatár betöltésének évében, amikor az adott hónaptól már máshogy alakul a levonás. Aki több helyről szerez jövedelmet, vagy vállalkozói és munkaviszonyos bevétele is van, annak érdemes átgondolnia, hogyan oszlik meg a kedvezmény, hogy a plafont a legjobban ki tudja használni.
Az első házasok kedvezménye azoknak jár, akiknél legalább az egyik fél az első házasságát köti. Ez egy adóalap-csökkentő kedvezmény, amelyet a házasságkötést követő meghatározott számú hónapon keresztül lehet igénybe venni, és a házaspár közösen, megosztva is érvényesítheti. A kedvezmény akkor is megmarad, ha közben gyermek születik, ilyenkor a családi kedvezménnyel együtt is érvényesíthető, tehát a kettő nem zárja ki egymást. A friss házasoknak érdemes már a házasságkötés után nyilatkozniuk a munkáltatójuknál, hogy a kedvezmény minél előbb megjelenjen a bérükben, hiszen ez több éven át tartó, összeadódó megtakarítást jelenthet.
Személyi kedvezmény tartós betegség vagy fogyatékosság esetén
Kevesen tudják, hogy tartós betegség vagy fogyatékosság esetén külön adóalap-csökkentő kedvezmény, az úgynevezett személyi kedvezmény vehető igénybe. Ez azoknak jár, akik olyan betegségben szenvednek, amely szerepel a vonatkozó jogszabály által meghatározott betegséglistán, vagy fogyatékossági támogatásra jogosultak. A kedvezmény havonta csökkenti az adóalapot egy meghatározott mértékben, amely szintén a minimálbérhez kötött, így minden hónapban egy fix összeggel kevesebb jövedelem után kell adózni.
A jogosultságot orvosi igazolással kell alátámasztani. A szakorvos által kiállított igazolás tanúsítja, hogy a betegség a listán szereplő, súlyos vagy tartós állapotnak minősül. Ezt az igazolást nem kell minden alkalommal beküldeni, de meg kell őrizni, mert egy esetleges ellenőrzésnél igazolni kell vele a jogosultságot. Fontos, hogy sok krónikus betegség szerepel a listán, amelyekre az érintettek nem is gondolnának adókedvezményként, ezért érdemes utánanézni, hogy egy adott diagnózis feljogosít-e rá.
A személyi kedvezmény visszamenőleg is érvényesíthető, ha valaki korábban nem élt vele, de a jogosultsága fennállt. Az elévülési időn belül önellenőrzéssel pótolható a korábbi évekre, így nem feltétlenül vész el az az összeg, amiről az érintett csak később szerzett tudomást. Ez különösen olyanoknak lehet fontos, akik évekig cipeltek egy krónikus betegséget anélkül, hogy tudták volna: adókedvezmény is társul hozzá. Érdemes tehát a diagnózist követően rákérdezni akár a kezelőorvosnál, akár egy könyvelőnél, hogy jár-e a kedvezmény, és ha igen, hogyan lehet a lehető legtöbbet visszaigényelni belőle.
Önkéntes pénztárak és a nyugdíj-előtakarékosság adójóváírása
A jövőre való félretevést az állam adójóváírással is ösztönzi, és ez az egyik legkönnyebben kihasználható lehetőség azok számára, akik amúgy is takarékoskodnának. Ha valaki önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba fizet be, akkor a befizetett összeg meghatározott százalékát az állam adójóváírásként visszautalja a pénztári számlájára. Ez lényegében egy azonnali, garantált hozam a befizetésen felül, amit a piacon aligha lehet másképp elérni ilyen biztonsággal.
A rendszer úgy működik, hogy a befizetéseidről a pénztár igazolást ad, te pedig a bevallásban rendelkezel arról, hogy a jóváírás a számládra kerüljön. A jóváírásnak éves felső korlátja van, és külön plafon vonatkozik a nyugdíjpénztári, illetve az egészség- és önsegélyező pénztári befizetésekre, bár ezeket együttesen is van egy összesített határuk. A lényeg, hogy nem kell hatalmas összegeket félretenni ahhoz, hogy megérje: már a rendszeres, kisebb befizetések is hozzák a jóváírást, és év végén összeadódik belőle egy tisztes summa. Ez az egyik legkényelmesebb belépő a hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságba, mert az állami jóváírás menet közben is dolgozik a pénzeden.
A nyugdíjcélú megtakarításnak van egy másik formája is, a nyugdíjbiztosítás, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla, amelyekhez szintén kapcsolódik adójóváírás. Mindegyik konstrukció közös jellemzője, hogy hosszú távú elköteleződést vár el: a jóváírás akkor marad meg véglegesen, ha a pénzt a nyugdíjkorhatár eléréséig valóban ott hagyod. Aki idő előtt hozzányúl, annak jellemzően vissza kell fizetnie a korábban kapott jóváírásokat, ezért ezeket a számlákat tényleg hosszú távú célra érdemes használni. Mielőtt bárki elköteleződik, érdemes összevetni a különböző konstrukciók költségeit és feltételeit, mert a jóváírás mértéke mellett a pénztár vagy a biztosító kezelési díja is számít a végső eredményben.
Tartós befektetés és a hozam adójának kímélése
Aki nem csak takarékoskodik, hanem befektet is, annak külön figyelmet érdemel a tartós befektetési számla, közismert nevén a TBSZ. Ez nem klasszikus adókedvezmény, hanem az árfolyamnyereség és a kamat adójának mérséklésére, illetve teljes elengedésére ad lehetőséget, ha a befektető betartja a tartási időt. A logika az, hogy jutalmazza a türelmet: minél tovább hagyod bent a pénzt a számlán, annál kevesebb adót fizetsz a rajta elért hozam után, egy bizonyos idő letelte után pedig egyáltalán nem terheli a nyereséget adó.
A TBSZ úgy nyílik, hogy egy adott naptári évben befizetsz rá egy összeget, és onnantól kezdődik a tartási időszak számítása. A gyűjtőév után a lekötési időszak alatt már nem szükséges tovább fizetni, elég a meglévő állományt kezelni, vásárolni és eladni a számlán belül. A számlán belüli ügyletek, tehát ha egyik értékpapírt eladod és másikat veszel, önmagukban nem váltanak ki adófizetést, az adózás csak a pénz végleges kivételekor merül fel, és akkor is a tartási időnek megfelelő, kedvezményes mértékben.
Ez a konstrukció különösen azoknak éri meg, akik hosszú távon, több évre gondolkodva fektetnek be, például állampapírba, befektetési alapba vagy részvénybe. Egy hosszabb távú megtakarításnál a megspórolt hozamadó jelentős különbséget jelenthet a végösszegben, hiszen a kamatos kamat elve a meg nem fizetett adóra is dolgozik. Fontos azonban tudni, hogy a kedvezmény a tartási idő megszakításával részben vagy egészben elveszhet, ezért csak olyan pénzt érdemes TBSZ-re tenni, amelyre a lekötési időszak alatt nem lesz szükség. Ha valaki bizonytalan, több kisebb számlát is nyithat különböző években, így rugalmasabban fér hozzá a pénzéhez anélkül, hogy az egészet fel kellene törnie.
Hogyan érvényesítsd a kedvezményeket a gyakorlatban
A kedvezmények nagy része kétféle módon jut el hozzád: vagy már év közben, a havi béredben, vagy utólag, az éves adóbevallás után. Az év közbeni érvényesítéshez adóelőleg-nyilatkozatot kell tenni a munkáltatónál vagy a kifizetőnél. Ebben nyilatkozol arról, hogy milyen kedvezményre vagy jogosult, például a családi kedvezményről vagy az első házasok kedvezményéről. A munkáltató ez alapján már a havi bérszámfejtésnél kevesebb adót von le, így nem kell egy évet várnod a pénzedre. A nyilatkozatot bármikor módosíthatod, ha változik a helyzeted, például gyermek születik vagy megházasodsz.
Az utólagos érvényesítés útja az éves adóbevallás. A NAV minden évben elkészít egy bevallási tervezetet a rendelkezésére álló adatok alapján, amit át kell nézni és szükség esetén kiegészíteni. Sok kedvezmény, például a pénztári befizetések utáni jóváírás vagy egy elmaradt családi kedvezmény, itt pótolható, ha év közben nem érvényesítetted. Ezért nem szabad gondolkodás nélkül jóváhagyni a tervezetet: érdemes tételesen átnézni, hogy minden jogcím szerepel-e benne, amire jogosult vagy, mert a NAV csak azokat az adatokat ismeri, amelyeket megkapott.
A biztonság kedvéért mindig őrizd meg a kedvezményekhez kapcsolódó igazolásokat, legyen szó orvosi papírról, pénztári igazolásról vagy a gyermekek adatairól. Egy esetleges ellenőrzésnél ezekkel tudod alátámasztani a jogosultságodat, és az elévülési időn belül a korábbi évekre is pótolhatók az elmaradt kedvezmények önellenőrzéssel. Ha valakinek összetettebb a helyzete, több jövedelemforrása vagy vállalkozása van, egy könyvelő vagy adótanácsadó megkeresése bőven megtérülhet, hiszen sokszor épp azt a néhány jogcímet találja meg, amiről a magánszemély magától nem tudott. Az adókedvezmények kihasználása mellett a tudatosabb, minimalista költekezés is sokat lendít a pénzügyi biztonságon, hiszen a megspórolt adó csak akkor ér valamit, ha nem folyik el felesleges kiadásokra. A tudatos adótervezés nem trükközés, hanem annak a lehetőségnek a kihasználása, amit a törvény kifejezetten felkínál.
